Menü Bejelentkezés

Fogalmak szótára

Kérdőív, szavazás, felmérés, frekvencia és egyéb fogalmak egyszerűen...

Kérdőív készítése ingyen

A

A kérdező problémája
Általában a piacot(marketinget) érintő problémák (vásárlók számának csökkenése, alacsony bevétel), amelyeknek a megoldásához a felmérés készítője információkat szeretne gyűjteni.
Aggregált adat
Összegzett vagy más statisztikailag feldolgozott adatok (százalékok, együtthatók, stb.). Az aggregált adatok ellentétei a nem aggregált adatok.
Adatok
Adatok, amelyek a kívánt eseményekre, tárgyakra vagy a köztük lévő kapcsolatra vonatkoznak, és amelyekre tekinthetünk a forrásuk szerint, ahonnan származnak (elsődleges vagy másodlagos adatok), vagy a feldolgozásuk szerint (aggregált és nem aggregált).
Ajánlások
Lépések ajánlása, amelyek segítenek a kérdező problémájának megoldásában vagy minimalizációjában. Ezek a lépéseket nem csak az begyűjtött adatok elemzésére és a munka összefoglalására kéne alapozni, hanem a kutatás meghatározott céljaira is.
Adatgyűjtés módszerei
Módszerek, amelyek segítségével adatokat gyűjthetünk a kutatott problémához. A legelterjedtebb módszerek kvantitatív kutatásnál a kérdezés, megfigyelés és kísérletezés, míg a kvalitatív kutatásoknál a mély, személyes párbeszéd és a csoportos párbeszédek.
Adatgyűjtés
Olyan folyamat, aminél a kiválasztott módszerek és technikák segítségével a kívánt adatokat megszerezzük a válaszadóktól. A kvantitatív kutatásoknál a legelterjedtebb adatgyűjtési módszerek a kérdezés, megfigyelés és kísérletezés, míg a kvalitatív kutatásoknál az individuális mély párbeszéd és a csoportos párbeszéd a legeredményesebb.
Adatok statisztikai kiértékelése
Adatok feldolgozása statisztikai módszerekkel.
Alaphalmaz
Az összes egység (populáció, háztartások, stb.), amiknél felbukkanhatnak olyan jelek, amelyek fontosak a probléma megoldásához.
Adatfeldolgozás
Az adatok módosítása az elemzés szükségletei szerint. A folyamat magába foglalja az adatok ellenőrzését (teljesség és logikai helyesség ellenőrzése), osztályzását és kódolását.

Á

Általános kutatás
A kutatás olyan típusa, amelynél csak az alaphalmaz kiválasztott elemeit vizsgáljuk. A megszerzett válaszok csak a kiválasztott halmazra vonatkoznak, és ahhoz, hogy az eredményt az egész halmazra általánosíthassuk, olyan statisztikai általánosító módszereket kell használnunk, mint a feltevések, vagy a hipotézisek tesztelése.
Átfogó vizsgálat
Vizsgálat, aminek az alaphalmaz összes eleme alá van vetve, és ami sok időt és pénzt emészt fel, és ami gyakran lehetetlen.

C

CAPI
A CAPI (Computer Assisted Personal Interviewing) az adatgyűjtés olyan technikája, aminél a kérdező személyesen kérdezi meg a válaszadót, és a begyűjtött válaszokat egy hordozható multimediális eszközön (tablet, notebook, okostelefon) megjelenített kérdőívbe jegyzi fel.
CATI
CATI (Computer Assisted Telephone kérdezési) egy olyan módszer amelyiknél a kérdező telefonon adja meg a kérdéseket és a válaszokat a kérdőívbe maga írja be.
CAWI
CAWI (Computer Assisted Web Interviewing) az adatgyűjtés olyan technikája, amelynél a válaszadó a kérdező segítsége nélkül kitölt egy elektronikus kérdőívet, amelyet e-mailben kap vagy egy weboldalon keresztül érhet el. Ez a válaszgyűjtő technika pénzt és időt spórol a CAPI és a CATI technikával szemben. A használatánál vegye figyelembe az alábbiakat:
  • Nem mindenki rendelkezik számítógéppel vagy internetkapcsolattal.
  • Némely válaszadó tarthat attól, hogy az visszaélhetnek az adataival, ezért szándékosan adhat hibás választ némely (vagy az összes) kérdésre.
  • A kérdőív eredményei változhatnak aszerint, hogy milyen módszerrel vannak kiválasztva a válaszadók (saját adatbázis, online panel, véletlenszerű választás).
Célcsoport
Emberek olyan csoportja ( vásárló, potenciális vásárló, partner stb.), akiket a kommunikációs kampánynak meg kell szólítania. Az akció sikeréhez fontos minél több információt megtudni az adott csoportról, mint például a nagyságát, tulajdonságait (demográfiai, földrajzi, szociális, pénzügyi és pszichológiai kritériumok) vagy a kapcsolatát az adott problémához.
Célzott mintavétel
A válaszadók kiválasztása a statisztikai populációból a kérdező ítélőképessége és a statisztikai populáció ismerete alapján, nem véletlenszerűen. Az alábbi technikák esnek ebbe a kiválasztási módszerbe:
  • Kvóta mintavétel - az alaphalmaz legpontosabb leszűkítésére törekszik, úgy, hogy az előre definiált, jelentős jelek és azok aránya (alaphalmaz százaléka) megmaradjon. Az adott kvótákban elhelyezkedő elemek később véletlenszerűen (az adatok részlegesen általánosíthatók), vagy a kérdező ítélete szerint (az adatok nem általánosíthatók) választhatóak ki.
  • Tipológiai mintavétel - az alaphalmaz tipikus képviselőinek meghatározásából indul ki (nők anyasági után, nyugdíjasok és stb.), akik később a kutatás tárgyává vállnak.
  • Megfelelő alkalmak - amikor a kutató könnyen elérhető válaszadókból válogathat.
  • Megfelelő döntés - a kutató kiválasztja azokat a válaszadókat, akiktől nagyobb eséllyel szerzi meg a kívánt információt.
Csoportos párbeszéd
Lásd Focus Group.

E

Elsődleges kutatás
Az eddig nem ismert adatok megszerzésére szolgáló kutatás, amelyek a kérdező problémáira adhatnak megoldást.
Elsődleges adatok
Adatok, amelyek eddig nem voltak feljegyezve, tehát egy konkrét céllal lettek megszerezve a célcsoporttól. Az elsődleges adatok ellentétei a másodlagos adatok.
Elő-kutatás
Adatgyűjtés folyamatának, módszerének és eszközeinek igazolása egy kisebb méretű csoporton a kutatás megkezdése előtt. Elsősorban a kérdőív kerül tesztelésre, a nehézsége, logikája és a kérdések megfogalmazása.
Elsőfokú adatok osztályozása
Egyes értékek és változóik számának meghatározása (például a kérdőívet kitöltő nők és férfiak száma). További információért a folyamatról, lásd kategorizálás.

É

Érvényesség
Az adatok tulajdonsága tartalmilag kifejezni és lemérni azt, amit kifejezniük és mérniük kell, vagy az érvényességüket, használhatóságukat.

F

Focus Group (csoportos párbeszéd)
A kérdezés technikája kvalitatív kutatásnál, aminél a válaszadók átbeszélik a kiválasztott témát hattól tíz fős csoportban egy közvetítő személy jelenlétében, aki vezeti a párbeszédet. A válaszok szóban vagy multimediális eszközök (hang, videó) segítségével kerülnek feljegyzésre, majd elemzésre.

G

Gyakoriság
A változók és variációk gyakorisága a statisztikai halmazban, tehát információk arról, hogy hány személy adott választ az adott kérdésre, és hogy hányan döntöttek az egyes lehetőségek mellett. A gyakoriságot meghatározhatjuk, mint:
  • Abszolút gyakoriság, ami megadja az egyes válaszvariációk előfordulásának számát.
  • Relatív gyakoriság, ami arról informál, hogy hányan válaszoltak az adott kérdésvariációra, összehasonlítva az összes válasz számával. A relatív gyakoriság százalékban van kifejezve, és gyakran többet mond az abszolút gyakoriságnál, mivel információt ad az egyes válaszok eloszlásáról.
  • Kumulatív gyakoriság, ami folyamatosan betölti a relatív gyakoriság értékét az egyes kérdésvariációkhoz.

H

Hipotézis
Állítás egy vagy több változó eddig nem bizonyított állapotáról. Az adatelemzés keretén belül, végbemegy az állítás megerősítése vagy megcáfolása. A hipotézis megfogalmazása szerint a hipotézis lehet:
  • Leíró hipotézis, ami a leírja a változó állapotát.
  • Magyarázó hipotézis, ami a kiválasztott változók közti kapcsolatról tudósít.
Hipotézis tesztelése
Statisztikai általánosítás módja, aminek a segítségével leellenőrizhetjük az alaphalmazt érintő feltevések megbízhatóságát, az alaphalmazra vonatkozó kutatás eredményeinek felhasználásával.

I

Információ
Az információ az az üzenet, amit az adatok osztályozása és feldolgozása során keletkezik. Segítségükkel jobban megismerhetjük a kutatás tárgyait, a környezetét és a köztük lévő kapcsolatokat. Az információkra az alábbiak szerint tekinthetünk:
  • Források, ahonnan be lettek szerezve:
    • Elsődleges információk - az elsődleges, eddig nem beszerzett adatokból származnak.
    • A másodlagos információ az előzőleg megvalósított kérdőívekből származik.
  • Tartalom: tények, indítékok, nézetek, stb.
  • Kifejezés formája:
    • számbeli információ - az adatok számokkal vannak kifejezve.
    • szöveges információ - az adatok szöveggel vannak kifejezve.
    • egyéb információk - az adatok nem számmal vagy szöveggel vannak kifejezve, hanem például hanggal vagy képpel.
  • A vizsgált esemény jellemzői:
    • kvantitatív információk - mérhető adatok számok formájában (szám, gyakoriság, arány, stb.)
    • kvalitatív információ - nehezen mérhető vagy kifejezhető adatok, például nézetek, indítékok, elégedettség.
  • Elérhetőség:
    • nyilvános információk - a nyilvánosság számára elérhető adatok
    • nem nyilvános információk - csak egy zárt csoport számára elérhet adatok
Interjú
Lásd mély, személyes párbeszéd.

K

Kérdések eleme
Olyan kérdések, amelyek hasonló témakört érintenek, és amelyekhez azonos válaszlehetőségek vannak, ezért összevonhatóak. A válaszadó úgy érzékelheti, hogy a kérdésék száma lecsökkent, ezért a kérdőív kitöltése egyszerűbb és gyorsabb lesz a számára. Ne feledje, hogy minél több kérdést tesz egy elembe, annál kevésbé lesz átlátható az elem.
Kutatás célja
Annak a meghatározása, hogy mit kell felkutatnunk ahhoz, hogy a megszerzett adatok a hasznosak legyenek a probléma megoldásánál. A célok meghatározásakor fontos,hogy a számuk ésszerű legyen. Túl sok kérdésnél a kutatás drágább lesz és tovább fog tartani, túl kevés kérdésnél viszont figyelmen kívül hagyhat fontos adatszerzési lehetőségeket.
Kérdőív
Eszköz, amely kérdések segítségével gyűjt adatokat. A kérdőív űrlap formájában létezik, ami az adott témához kapcsolódó kérdéseket tartalmaz. A kérdések a válaszadónak vagy közvetlen módon (CAWI)vannak feltéve, vagy közvetve, szóbeli formában (CAPI, CATI).
Kérdezés
A marketingkutatás legelterjedtebb módszere, ami az adatok gyűjtésére szolgál, kérdések segítségével. A helyzettől, a kutatás természetétől és a célcsoport tulajdonságaitól függően a kérdezés lehet személyes (CAPI), telefonon keresztüli (CATI), elektronikus(CAWI) vagy postán keresztüli.
Kísérlet
Kutatási módszer, amely egy speciálisan erre a célra előre megteremtett helyzetből gyűjt információt. A megfigyelő feljegyzi a viselkedésbeli és kapcsolatbeli változásokat, melyek a szituáció kezdetétől a végéig mentek végbe. A kísérlet lehet mesterségesen létrehozott környezetben (ún. laboratóriumi kísérletek), vagy természetes környezetben (ún. terepkísérletek) elvégezve.
Korrelációs együttható
A nem lineáris összefüggés intenzitásának mutatója olyan számbeli változóknál, amelyek 0-tól 1-ig terjedő intervallumból vehetnek fel értéket. A 0 jelzi a két számbeli változó függetlenségét, míg az 1-hez körüli értékek erős összefüggést jelentenek.
Kategorizálás (osztályzás)
A kategóriák meghatározásának folyamata, amelyeket az egyes változók felvehetnek, és amelyekkel a felmérés foglalkozni fog. A kategóriáknak ki kell egymást zárniuk úgy, hogy minden válaszadó válaszát csak egy kategóriába sorolja. A kategóriák lehetnek egyesével, minden változó szerint elkészítve, vagy egy intervallum szerint, több változóval (pl. kor, magasság). A kategorizálás részletessége szerint kategorizálhat első, második vagy akár magasabb szinten is.
Kontingencia együttható
Együttható, amelynek segítségével lemérheti a két minőségi változó közötti összefüggés intenzitását. Használhat Cramer féle vagy Pearson féle együtthatót.
Korrelációs együttható
Együttható, amit a lineáris összefüggés irányának meghatározására használunk számbeli változóknál. Az értéke -1-től 1-ig terjedhet:
  • A negatív érték a "minél több, annál kevesebb" típusú összefüggést jelöli, ahol az egyik változó értéke növekszik és a másik változó értéke csökken.
  • A pozitív érték a "minél több, annál több" típusú összefüggést jelöli, ahol az mindkét változó értéke növekszik.
  • Minél közelebb van a korrelációs együttható érték a -1-hez vagy az 1-hez, annál erősebb a lineáris összefüggés az adott változók között. A 0 érték viszont azt jelzi, hogy a két változó között nincs lineáris összefüggés.
Kontingencia táblázat
Az ún. kombinációs osztályozás eredménye, tehát a két változó alapján való osztályozás. A táblázat illusztrálja a két változó közti kapcsolatot, ahol a sorokban az egyik változó variáció, az oszlopokban pedig a másik változó variációi vannak feltüntetve. A táblázat celláiban az előfordulások száma van feltüntetve, ahol a konkrét változók variációi előfordulnak az oszlopokban és a sorokban.
Korreláció
A számbeli váltózók közti összefüggést kifejezőfogalom. A két változó közti összefüggés alapján az összefüggés intenzitásának kiszámolásához használhatjuk a korrelációs együtthatót (lineáris összefüggés) vagy a korrelációs mutatót (nem lineáris összefüggés).
Korrelációs elemzés
Egy folyamat, amely meghatározza a két számbeli változó közti összefüggés intenzitását. A lineáris összefüggésnél a korrelációs együtthatóval számolhatjuk ki az összefüggés intenzitását, míg a nem lineáris összefüggésnél a korrelációs mutatót használjuk.
Kódolás
Folyamat, amely során minden kérdéshez és a hozzá definiált kategóriához egy kód kerül hozzárendelésre(leggyakrabban szám). Ez megkönnyíti az adatok feldolgozását számítógépes technológiák igénybevételével. A zárt kérdésekhez előre hozzárendelheti a kódokat, a nyitott kérdéseknél pedig először fontos áttanulmányozni a válaszokat, majd a tartalomtól függően kell egymást nem átfedőkategóriákat készíteni, melyekhez később hozzárendelheti a kódokat.
Kvalitatív kutatás
Elsődleges kutatási módszer, ami a "Miért?" kérdésre próbál választ keresni, tehát a válaszadók belső folyamataira, indítékaira és tudatos vagy tudatalatti viselkedésére kíváncsi. A kvalitatív kutatás mély betekintést enged a vizsgált problémába, és az adatok kiértékeléséhez általában pszichológus jelenléte szükséges. Az eredmény általánosítása az egész halmazra általában lehetetlen vagy nagyon nehéz. A kvalitatív kutatás alapmódszerei közé tartozik a mély, személyes párbeszéd, vagy a csoportos párbeszéd.
Kvantilisek
Jelentős értékek, amelyek a halmaz növekedősorrendbe rendezett elemeit azonos méretű részekre oszt. Aszerint, hogy hány kvantilisre osztja az adott halmazt, beszélhetünk:
  • Mediánról, vagy 50% kvantilis: ami a halmazt két, azonos méretű részre osztja fel.
  • Kvartilisekről, vagy 25% kvantilisekről: Három érték (alsó kvartilis, medián, felső kvartilis), ami a halmazt négy egyenlő részre osztja.
  • Oktilokról, tehát 7 kvantilisról: hét érték, ami a halmazt nyolc egyenlő részre osztja.
  • Decilekről, tehát 9 kvantilisról: kilenc érték, ami a halmazt tíz egyenlő részre osztja.
  • Percentilekről, tehát 99 kvantilisról: kilencvenkilenc érték, ami a halmazt száz egyenlő részre osztja.
Kvantitatív kutatás
Elsődleges kutatási módszer, ami a "Mennyi?" kérdésre próbál választ keresni, és a statisztikai feldolgozáshoz elegendő és reprezentatív mintát szerezni. Ezért a válaszadókat általánosított kérdőívek segítségével szólítjuk meg, tehát minden válaszadó ugyanazokat a kérdéseket kapja. A kvantitatív kutatás alapmódszerei közé tartozik a kérdezéses kutatás, a megfigyelés és a kísérletezés.
Kérdés
Megfogalmazás, ami magyarázatot igényel (további információk), és kategorizálható mint:
  • Lehetséges válaszok:
    • Nyitott kérdések - a válaszadóknak nincs felkínálva semmilyen válasz, így szabadon fejezheti ki magát
    • Zárt kérdések - a kérdőívben előre megadott válaszlehetőségek közül választanak a kérdezettek.
    • Félig zárt kérdések - a nyitott és a zárt kérdés közötti kompromisszum. Az előre megadott válaszokon kívül a válaszoló más választ is adhat amit maga írhat be.
  • Célja:
    • Sedítő kérdések - a válaszadók megközelítésére használják. Elmagyarázzák a helyzetett és a szabályokat, amelyek alapján a válaszok be lesznek gyűjtve.
    • tartalmi vagy eredményi kérdések - a vizsgált probléma természetére vonatkoznak, amelyek a válaszadó nézeteit, hozzáállásait és indítékait derítik ki, amelyekből a felmérés eredménye lesz kikövetkeztetve. Ezek az információk segítenek a kérdező problémájának megoldásában.
Kutatási menetrend
Dokumentum, ami tartalmazza a tervezett felmérés összes adatát, mint például a vizsgált problémát, a felmérés célját, információk szükségletét és a felépítésüket, célcsoportot, a válaszadók kiválasztásának módját, a megszólításukat, adatgyűjtés technikáját és módszerét, valamint az időszakot, ami alatt a felmérés végbemegy, kiértékelődik és prezentálódik a kérdezőnek.
Középérték
A megfigyelt esemény általános értékének jellemzése, aminek a segítségével összehasonlíthatjuk az adott eseményt kettő vagy több halmaznál. Az adott tulajdonságok közé tartozik a módusz, médián vagy az átlag.
Kutatás problémája
Terület, amire a kutatás irányul, ami elősegíti a kérdező problémájának megoldását. A kutatás problémája nem azonos a kérdező problémájával, de abból indul ki.

L

Lineáris összefüggés
A számbeli változók közti kapcsolat, amely egyenesen arányos, tehát lehetséges grafikusan ábrázolni egy egyenessel.

M

Medián (50% kvantilis)
Az érték, a halmaz növekvő sorrendbe rendezett elemeit két azonos méretű részre osztja. Páratlan elemű halmaznál a medián az az érték, ami az adathalmaz közepén található. Amennyiben a halmaz páros számú elemet tartalmaz, általában a két középső érték számtani középértéke adja meg a mediánt.
Módusz
A halmazban leggyakrabban előforduló elem értéke. A móduszt meghatározhatjuk számbeli és szóbeli változóknál is.
Megfigyelés
Kvantitatív kutatás, amelyben nincs közvetlen kapcsolat a megfigyelt és a megfigyelő között, és amelyben a megfigyelő feljegyzi a megfigyelt reakcióit és viselkedését.
Megbízhatóság
Az adatok pontossága és megbízhatósága, ami azt jelenti, hogy a megismételt kutatás azonos eredményekkel járna.
Másodlagos adatok
Adatok, amelyek elsődlegesen más kutatási célokra lettek begyűjtve. A másodlagos adatok ellentétei az elsődleges adatok.
Marketing felmérés
Egyszeri aktivitás, aminek a célja a piacon lévő aktuális helyzetről információkat szerezni a kiválasztott kutatási módszerrel. Az adatfeldolgozáshoz egyszerű statisztikai módszereket használnak.
Másodlagos felmérés
A másodlagos felmérésnél, a felhasznált adatok már más felmérésnél be lettek gyűjtve. Az adott adatok aggregált formában (aggregált adatok) vagy nem aggregált formában (nem aggregált adatok) érhetőek el.
Másodfokú adatok osztályozása
Két kiválasztott érték és azok kombinációinak összehasonlítása, a köztük lévő összefüggések és különbségek meghatározása (például a nők elégedettség a termékkel, nők csalódása a termékben, férfiak elégedettség a termékkel, férfiak csalódottsága a termékben). További információért a folyamatról, lásd kategorizálás.
Magasabb fokú adatok osztályozása
Nagyobb mennyiségű érték és azok variációijainak kombinációjának összehasonlítása, a köztük lévő összefüggések és különbségek meghatározása (például különbségek a termékkel való elégedettség mértékében a középiskolát elvégzett férfiak között) További információért a folyamatról, lásd kategorizálás.
Mintavétel
Az elemek kiválasztásának módja az alaphalmazból. A mintavétel lehet véletlenszerű, ami elsősorban az alaphalmaz vizsgálatára szolgál, vagy célzott, ami a részleges vagy semmilyen általánosításra ad lehetőséget.
Minta
Egységek halmaza (egyén, háztartás, stb.) aminél felbukkanhatnak olyan jelek, amelyek fontosak a probléma megoldásához, és amelyek az alaphalmazból lettek kiválasztva mintavétellel.
Mély, személyes párbeszéd (interjú):
A kérdezés technikája kvalitatív kutatásnál, aminél a kérdező személyesen beszél mindig csak egy válaszadóval, és megpróbál rájönni arra, hogy mi jár a válaszadó fejében. A párbeszéd leghosszabb ajánlott ideje 60 perc, a tovább tartó párbeszédeknél csökken a válaszadó figyelme. Ez a módszer időben és pénzügyileg is terhelő, viszont mély belátást enged a kutatott problémába.
Marketing kutatás
A piaccal való rendszeres megismerkedés, a piac résztvevőinek és a köztük lévő kapcsolatok megismerése a stratégiai és taktikai döntések meghozatalára. A marketing kutatásokat megkülönböztethetjük az alábbiak alapján:
  • A kutatás fő célja alapszintű (akadémiai, tudományos) vagy alkalmazott (kereskedelmi).
  • A kutatás terjedelme és a kutatott adat természete alapján lehet kvalitatív, vagy kvantitatív kutatás.
  • Az adatforrások alapján, amelyek lehetnek elsődlegesek vagy másodlagosak.
  • Az adott problémához való hozzáállás szerint:
    • Leíró - leírja a probléma aktuális állapotát.
    • Meghatározó - a keletkezett állapot okát kereső.
    • Előrejelző - a probléma jövőbeli alakulását próbálja felfedni.

N

Nem aggregált adatok
Feldolgozatlan adatok, tehát olyan adatok, amelyek abban a formában érhetőek el, ahogyan be lettek szerezve. A nem aggregált adatok ellentétei az aggregált adatok.
Nem lineáris összefüggés
Két számbeli változó közti kapcsolat, amelyek nem egyenesen arányosak, ezért grafikusan csak egy függvénnyel ábrázolhatóak, nem egy egyenessel.

O

Omnibusz
Olyan felmérés, amelyhez nagyobb mennyiségű rendelő csatlakozik, akik elosszák egymás között a kiadásokat. Minden rendelő megkapja a válaszokat az őáltala feltett kérdésekre.

Ö

Önszelekció
Nem reprezentatív technika a válaszadók kiválasztására, aminél a válaszadó eldöntheti, hogy szeretne e csatlakozni a felmérésbe vagy kutatásba.
Összefüggés
A kiválasztott változók közti kapcsolat, ahol az egyik változó változása befolyásolja a másik változót. A változók típusaitól függően, az összefüggésüket a korrelációs mutatóval és a korrelációs együtthatóval számolhatjuk ki a számbeli változóknál, és kontingencia együtthatóval a szóbeli változóknál.

P

Pivot diagram
A kontingenciatáblázat értékeinek grafikusmegjelenítése, ahol a grafikon egyik tengelyén a változó variációi a táblázat oszlopából, a másik tengelyén pedig a változó variációi a táblázat soraiból vannak feltüntetve. Az adatok táblázat celláiból a grafikon típusa szerint vannak megjelenítve, legyen szó pontokról (pontdiagram), vonalról (vonaldiagram) vagy oszlopokról (oszlopdiagram).
Panel
Egy reprezentatívan kiválasztott csoport, ami ismétlődően kérdezve van egy hasonló vagy azonos problémáról. Az információk begyűjtése olcsóbb és a segítségével követhetjük egy probléma fejlődését egy bizonyos időszakban.
Párbeszéd
A kvalitatív kutatás legelterjedtebb adatgyűjtési módszere, ahol a pszichológiában vagy szociológiában gyakorlott kérdező egy(mély individuális párbeszéd), vagy több válaszadóval (csoportos párbeszéd) folytat beszélgetést. A párbeszéd a kvantitatív kutatásnál is felhasználható, ahol az adatgyűjtésbe több olyan megkérdezett személy csatlakozik, akikre alacsonyabb követelmények vonatkoznak, mint a kvalitatív kutatásban résztvevőkre.
Piackutatás
Lásd marketing felmérés.
Piackutatás
Lásd Marketing kutatás

R

Relevancia
A tény, hogy a kutatás alatt összegyűjtött adatok fontosak a probléma megoldásánál.
Rugalmasság
Lásd változékonyság.

S

Szavazás
Szavazás alatt egy vagy több kérdést értünk, melyek egy bizonyos témakört érintenek, és magazinokban, weboldalakon vagy vásárláskor találhat meg. A szavazásokba általában olyan emberek csatlakoznak, akikben több szabadidejük van (pl. nyugdíjasok, diákok, anyasági szabadságon lévő nők), ún. önválasztó folyamat zajlik le, ezért a szerzett minta nem mindig reprezentatív. Ezáltal a szavazás megfelelő eszköz a kapcsolatfelvételre vagy kapcsolatok erősítésére egy bizonyos célcsoporttal, viszont nem szolgál megfelelő alapként stratégiai vagy taktikai döntéseknél.
Skálázás
Értékelő skála használata, aminek a segítségével a válaszadó lejegyezheti a véleményét, hozzáállását vagy viselkedését egy pozíció kiválasztásával egy előre meghatározott intervallumból. A jobb áttekinthetőség érdekében az értékelő skála gyakran számokkal, szavakkal vagy grafikával van kiegészítve.

T

Tartomány
Statisztikai állandó, aminek a segítségével a lemérhetjük a számbeli változók változékonyságát, vagy az megfigyelt változó diszperziós fokát a középérték körül.
Tulajdonságok
A halmaz elemeinek tulajdonságai, melyeket az alábbiak alapján értékelhetünk:
  • Hány elemből áll a halmaz:
    • közös tulajdonságok - az összes olyan elemnél közös, amelyek a vizsgált mintába tartoznak.
    • Változó tulajdonságok - a halmaz elemei különböző tulajdonságúak, mivel a kutatás tárgyát képezik.
  • Hogyan vannak kifejezve:
    • Szóbeli tulajdonságok - az információk szavakban vannak kifejezve, két (alternatív szóbeli tulajdonságok) vagy több (lehetséges szóbeli tulajdonságok) változót felvéve.
    • Számbeli tulajdonságok - a megszerzett információk számokkal vannak kifejezve, és vagy a szóbeli tulajdonságot szintjét (sorszám), vagy a mérés értékét (mérhető tulajdonság) jelzik.

V

Változók
A felmérés véletlenszerű eleme (kor, nem, műveltség szintje, elégedettség, stb.), ami többféle értéket vehet fel.
Válasz
Kijelentés, ami a válaszadó nézetére, hozzáállására, motívumaira, ismereteire vagy tapasztalataira vonatkozik az adott kérdéshez.
Véletlenszerű kiválasztás
A válaszadók csoportja az alaphalmazból véletlenszerűen van kiválasztva. A kiválasztás valószínűsége a halmaz egy elemére lehet ugyanakkora, vagy különböző. A kiválasztást lehetséges:
  • visszajuttatással, ahol az elem a kiválasztás után visszajut az alaphalmazba, tehát újra kiválasztásra kerülhet.
  • visszajuttatás nélkül, ahol az elem a kiválasztás után nem kerül vissza az alaphalmazba, tehát nem kerülhet újra kiválasztásra.
Válaszadó
A személy, aki részt vesz a felmérésben, kutatásban, vagy a kérdőív kitöltésében.
Vásárló elégedettsége
Információk az vásárlók elégedettségévél kapcsolatban a termékekről vagy a szolgáltatásokról, amelyek nagyon fontosak az adott terméket vagy szolgáltatást kínáló cég számára. A kutatás irányulhat az azonnali elégedettség (azonnal a vásárlás, használat után) vagy a kumulatív elégedettség (hosszabb időintervallum, több vásárlás vagy hosszabb használat felmérésére után).
Vizsgálat
Adatok beszerzése egyénektől, háztartásoktól vagy egyéb egységektől az alábbi módszerrel:
  • átfogó vizsgálat, ahol a halmaz összes eleme vizsgálat alá van vetve, ami pénzügyileg terhelő, néha lehetetlen
  • nem átfogó vizsgálat, ahol a csak halmaz bizonyos elemei vannak vizsgálat alá vetve, ami által a megszerzett eredmények csak a kiválasztott halmazra vonatkoznak, és az alaphalmaz szükségletei szerint általánosítani kell statisztikai módszerekkel.
Változékonyság
A változékonyság a megfigyelt változó tulajdonsága, ami lehetővé teszi, hogy különböző értékeket vegyen fel. Amennyiben az adott változó nem venne fel különböző értékeket, a kutatás feleslegessé válna. A számbeli változók változékonyságát például a szórásnégyzet határozza meg, ami arról számol be, hogy az adott értékek mennyire szóródnak szét a középérték körül. Szóbeli változóknál a változékonyság meghatározására használhatjuk a kvalitatív változók mutatóját.

Tudja már milyen célra szolgál a kérdőíve?

Kérdőív készítése ingyen