Fogalmak szótára

Kérdőív, szavazás, felmérés, frekvencia és egyéb fogalmak egyszerűen...

Kérdőív készítése ingyen

A
  • A
  • Á
  • B
  • C
  • D
  • E
  • É
  • F
  • G
  • H
  • I
  • J
  • K
  • L
  • M
  • N
  • O
  • Ö
  • P
  • Q
  • R
  • S
  • T
  • U
  • Ü
  • V
  • W
  • X
  • Y
  • Z
  • A
  • Á
  • B
  • C
  • D
  • E
  • É
  • F
  • G
  • H
  • I
  • J
  • K
  • L
  • M
  • N
  • O
  • Ö
  • P
  • Q
  • R
  • S
  • T
  • U
  • Ü
  • V
  • W
  • X
  • Y
  • Z

A

A kérdező problémája

Általában a piacot(marketinget) érintő problémák (vásárlók számának csökkenése, alacsony bevétel), amelyeknek a megoldásához a felmérés készítője információkat szeretne gyűjteni.

Aggregált adat

Összegzett vagy más statisztikailag feldolgozott adatok (százalékok, együtthatók, stb.). Az aggregált adatok ellentétei a nem aggregált adatok.

Adatok

Adatok, amelyek a kívánt eseményekre, tárgyakra vagy a köztük lévő kapcsolatra vonatkoznak, és amelyekre tekinthetünk a forrásuk szerint, ahonnan származnak (elsődleges vagy másodlagos adatok), vagy a feldolgozásuk szerint (aggregált és nem aggregált).

Ajánlások

Lépések ajánlása, amelyek segítenek a kérdező problémájának megoldásában vagy minimalizációjában. Ezek a lépéseket nem csak az begyűjtött adatok elemzésére és a munka összefoglalására kéne alapozni, hanem a kutatás meghatározott céljaira is.

Adatgyűjtés módszerei

Módszerek, amelyek segítségével adatokat gyűjthetünk a kutatott problémához. A legelterjedtebb módszerek kvantitatív kutatásnál a kérdezés, megfigyelés és kísérletezés, míg a kvalitatív kutatásoknál a mély, személyes párbeszéd és a csoportos párbeszédek.

Adatgyűjtés

Olyan folyamat, aminél a kiválasztott módszerek és technikák segítségével a kívánt adatokat megszerezzük a válaszadóktól. A kvantitatív kutatásoknál a legelterjedtebb adatgyűjtési módszerek a kérdezés, megfigyelés és kísérletezés, míg a kvalitatív kutatásoknál az individuális mély párbeszéd és a csoportos párbeszéd a legeredményesebb.

Adatok statisztikai kiértékelése

Adatok feldolgozása statisztikai módszerekkel.

Alaphalmaz

Az összes egység (populáció, háztartások, stb.), amiknél felbukkanhatnak olyan jelek, amelyek fontosak a probléma megoldásához.

Adatfeldolgozás

Az adatok módosítása az elemzés szükségletei szerint. A folyamat magába foglalja az adatok ellenőrzését (teljesség és logikai helyesség ellenőrzése), osztályzását és kódolását.

Á

Általános kutatás

A kutatás olyan típusa, amelynél csak az alaphalmaz kiválasztott elemeit vizsgáljuk. A megszerzett válaszok csak a kiválasztott halmazra vonatkoznak, és ahhoz, hogy az eredményt az egész halmazra általánosíthassuk, olyan statisztikai általánosító módszereket kell használnunk, mint a feltevések, vagy a hipotézisek tesztelése.

Átfogó vizsgálat

Vizsgálat, aminek az alaphalmaz összes eleme alá van vetve, és ami sok időt és pénzt emészt fel, és ami gyakran lehetetlen.

C

CAPI

A CAPI (Computer Assisted Personal Interviewing) az adatgyűjtés olyan technikája, aminél a kérdező személyesen kérdezi meg a válaszadót, és a begyűjtött válaszokat egy hordozható multimediális eszközön (tablet, notebook, okostelefon) megjelenített kérdőívbe jegyzi fel.

CATI

CATI (Computer Assisted Telephone kérdezési) egy olyan módszer amelyiknél a kérdező telefonon adja meg a kérdéseket és a válaszokat a kérdőívbe maga írja be.

CAWI

CAWI (Computer Assisted Web Interviewing) az adatgyűjtés olyan technikája, amelynél a válaszadó a kérdező segítsége nélkül kitölt egy elektronikus kérdőívet, amelyet e-mailben kap vagy egy weboldalon keresztül érhet el. Ez a válaszgyűjtő technika pénzt és időt spórol a CAPI és a CATI technikával szemben. A használatánál vegye figyelembe az alábbiakat:

  • Nem mindenki rendelkezik számítógéppel vagy internetkapcsolattal.
  • Némely válaszadó tarthat attól, hogy az visszaélhetnek az adataival, ezért szándékosan adhat hibás választ némely (vagy az összes) kérdésre.
  • A kérdőív eredményei változhatnak aszerint, hogy milyen módszerrel vannak kiválasztva a válaszadók (saját adatbázis, online panel, véletlenszerű választás).

Célcsoport

Emberek olyan csoportja ( vásárló, potenciális vásárló, partner stb.), akiket a kommunikációs kampánynak meg kell szólítania. Az akció sikeréhez fontos minél több információt megtudni az adott csoportról, mint például a nagyságát, tulajdonságait (demográfiai, földrajzi, szociális, pénzügyi és pszichológiai kritériumok) vagy a kapcsolatát az adott problémához.

Célzott mintavétel

A válaszadók kiválasztása a statisztikai populációból a kérdező ítélőképessége és a statisztikai populáció ismerete alapján, nem véletlenszerűen. Az alábbi technikák esnek ebbe a kiválasztási módszerbe:

  • Kvóta mintavétel - az alaphalmaz legpontosabb leszűkítésére törekszik, úgy, hogy az előre definiált, jelentős jelek és azok aránya (alaphalmaz százaléka) megmaradjon. Az adott kvótákban elhelyezkedő elemek később véletlenszerűen (az adatok részlegesen általánosíthatók), vagy a kérdező ítélete szerint (az adatok nem általánosíthatók) választhatóak ki.
  • Tipológiai mintavétel - az alaphalmaz tipikus képviselőinek meghatározásából indul ki (nők anyasági után, nyugdíjasok és stb.), akik később a kutatás tárgyává vállnak.
  • Megfelelő alkalmak - amikor a kutató könnyen elérhető válaszadókból válogathat.
  • Megfelelő döntés - a kutató kiválasztja azokat a válaszadókat, akiktől nagyobb eséllyel szerzi meg a kívánt információt.

Csoportos párbeszéd

Lásd Focus Group.

E

Elsődleges kutatás

Az eddig nem ismert adatok megszerzésére szolgáló kutatás, amelyek a kérdező problémáira adhatnak megoldást.

Elsődleges adatok

Adatok, amelyek eddig nem voltak feljegyezve, tehát egy konkrét céllal lettek megszerezve a célcsoporttól. Az elsődleges adatok ellentétei a másodlagos adatok.

Elő-kutatás

Adatgyűjtés folyamatának, módszerének és eszközeinek igazolása egy kisebb méretű csoporton a kutatás megkezdése előtt. Elsősorban a kérdőív kerül tesztelésre, a nehézsége, logikája és a kérdések megfogalmazása.

Elsőfokú adatok osztályozása

Egyes értékek és változóik számának meghatározása (például a kérdőívet kitöltő nők és férfiak száma). További információért a folyamatról, lásd kategorizálás.

É

Érvényesség

Az adatok tulajdonsága tartalmilag kifejezni és lemérni azt, amit kifejezniük és mérniük kell, vagy az érvényességüket, használhatóságukat.

F

Focus Group (csoportos párbeszéd)

A kérdezés technikája kvalitatív kutatásnál, aminél a válaszadók átbeszélik a kiválasztott témát hattól tíz fős csoportban egy közvetítő személy jelenlétében, aki vezeti a párbeszédet. A válaszok szóban vagy multimediális eszközök (hang, videó) segítségével kerülnek feljegyzésre, majd elemzésre.

G

Gyakoriság

A változók és variációk gyakorisága a statisztikai halmazban, tehát információk arról, hogy hány személy adott választ az adott kérdésre, és hogy hányan döntöttek az egyes lehetőségek mellett. A gyakoriságot meghatározhatjuk, mint:

  • Abszolút gyakoriság, ami megadja az egyes válaszvariációk előfordulásának számát.
  • Relatív gyakoriság, ami arról informál, hogy hányan válaszoltak az adott kérdésvariációra, összehasonlítva az összes válasz számával. A relatív gyakoriság százalékban van kifejezve, és gyakran többet mond az abszolút gyakoriságnál, mivel információt ad az egyes válaszok eloszlásáról.
  • Kumulatív gyakoriság, ami folyamatosan betölti a relatív gyakoriság értékét az egyes kérdésvariációkhoz.

H

Hipotézis

Állítás egy vagy több változó eddig nem bizonyított állapotáról. Az adatelemzés keretén belül, végbemegy az állítás megerősítése vagy megcáfolása. A hipotézis megfogalmazása szerint a hipotézis lehet:

  • Leíró hipotézis, ami a leírja a változó állapotát.
  • Magyarázó hipotézis, ami a kiválasztott változók közti kapcsolatról tudósít.

Hipotézis tesztelése

Statisztikai általánosítás módja, aminek a segítségével leellenőrizhetjük az alaphalmazt érintő feltevések megbízhatóságát, az alaphalmazra vonatkozó kutatás eredményeinek felhasználásával.

I

Információ

Az információ az az üzenet, amit az adatok osztályozása és feldolgozása során keletkezik. Segítségükkel jobban megismerhetjük a kutatás tárgyait, a környezetét és a köztük lévő kapcsolatokat. Az információkra az alábbiak szerint tekinthetünk:

  • Források, ahonnan be lettek szerezve:
    • Elsődleges információk - az elsődleges, eddig nem beszerzett adatokból származnak.
    • A másodlagos információ az előzőleg megvalósított kérdőívekből származik.
  • Tartalom: tények, indítékok, nézetek, stb.
  • Kifejezés formája:
    • számbeli információ - az adatok számokkal vannak kifejezve.
    • szöveges információ - az adatok szöveggel vannak kifejezve.
    • egyéb információk - az adatok nem számmal vagy szöveggel vannak kifejezve, hanem például hanggal vagy képpel.
  • A vizsgált esemény jellemzői:
    • kvantitatív információk - mérhető adatok számok formájában (szám, gyakoriság, arány, stb.)
    • kvalitatív információ - nehezen mérhető vagy kifejezhető adatok, például nézetek, indítékok, elégedettség.
  • Elérhetőség:
    • nyilvános információk - a nyilvánosság számára elérhető adatok
    • nem nyilvános információk - csak egy zárt csoport számára elérhet adatok

Interjú

Lásd mély, személyes párbeszéd.

K

Kérdések eleme

Olyan kérdések, amelyek hasonló témakört érintenek, és amelyekhez azonos válaszlehetőségek vannak, ezért összevonhatóak. A válaszadó úgy érzékelheti, hogy a kérdésék száma lecsökkent, ezért a kérdőív kitöltése egyszerűbb és gyorsabb lesz a számára. Ne feledje, hogy minél több kérdést tesz egy elembe, annál kevésbé lesz átlátható az elem.

Kutatás célja

Annak a meghatározása, hogy mit kell felkutatnunk ahhoz, hogy a megszerzett adatok a hasznosak legyenek a probléma megoldásánál. A célok meghatározásakor fontos,hogy a számuk ésszerű legyen. Túl sok kérdésnél a kutatás drágább lesz és tovább fog tartani, túl kevés kérdésnél viszont figyelmen kívül hagyhat fontos adatszerzési lehetőségeket.

Kérdőív

Eszköz, amely kérdések segítségével gyűjt adatokat. A kérdőív űrlap formájában létezik, ami az adott témához kapcsolódó kérdéseket tartalmaz. A kérdések a válaszadónak vagy közvetlen módon (CAWI)vannak feltéve, vagy közvetve, szóbeli formában (CAPI, CATI).

Kérdezés

A marketingkutatás legelterjedtebb módszere, ami az adatok gyűjtésére szolgál, kérdések segítségével. A helyzettől, a kutatás természetétől és a célcsoport tulajdonságaitól függően a kérdezés lehet személyes (CAPI), telefonon keresztüli (CATI), elektronikus(CAWI) vagy postán keresztüli.

Kísérlet

Kutatási módszer, amely egy speciálisan erre a célra előre megteremtett helyzetből gyűjt információt. A megfigyelő feljegyzi a viselkedésbeli és kapcsolatbeli változásokat, melyek a szituáció kezdetétől a végéig mentek végbe. A kísérlet lehet mesterségesen létrehozott környezetben (ún. laboratóriumi kísérletek), vagy természetes környezetben (ún. terepkísérletek) elvégezve.

Korrelációs együttható

Együttható, amit a lineáris összefüggés irányának meghatározására használunk számbeli változóknál. Az értéke -1-től 1-ig terjedhet:

  • A negatív érték a "minél több, annál kevesebb" típusú összefüggést jelöli, ahol az egyik változó értéke növekszik és a másik változó értéke csökken.
  • A pozitív érték a "minél több, annál több" típusú összefüggést jelöli, ahol az mindkét változó értéke növekszik.
  • Minél közelebb van a korrelációs együttható érték a -1-hez vagy az 1-hez, annál erősebb a lineáris összefüggés az adott változók között. A 0 érték viszont azt jelzi, hogy a két változó között nincs lineáris összefüggés.

Kategorizálás (osztályzás)

A kategóriák meghatározásának folyamata, amelyeket az egyes változók felvehetnek, és amelyekkel a felmérés foglalkozni fog. A kategóriáknak ki kell egymást zárniuk úgy, hogy minden válaszadó válaszát csak egy kategóriába sorolja. A kategóriák lehetnek egyesével, minden változó szerint elkészítve, vagy egy intervallum szerint, több változóval (pl. kor, magasság). A kategorizálás részletessége szerint kategorizálhat első, második vagy akár magasabb szinten is.

Kontingencia együttható

Együttható, amelynek segítségével lemérheti a két minőségi változó közötti összefüggés intenzitását. Használhat Cramer féle vagy Pearson féle együtthatót.

Kontingencia táblázat

Az ún. kombinációs osztályozás eredménye, tehát a két változó alapján való osztályozás. A táblázat illusztrálja a két változó közti kapcsolatot, ahol a sorokban az egyik változó variáció, az oszlopokban pedig a másik változó variációi vannak feltüntetve. A táblázat celláiban az előfordulások száma van feltüntetve, ahol a konkrét változók variációi előfordulnak az oszlopokban és a sorokban.

Korreláció

A számbeli váltózók közti összefüggést kifejezőfogalom. A két változó közti összefüggés alapján az összefüggés intenzitásának kiszámolásához használhatjuk a korrelációs együtthatót (lineáris összefüggés) vagy a korrelációs mutatót (nem lineáris összefüggés).

Korrelációs elemzés

Egy folyamat, amely meghatározza a két számbeli változó közti összefüggés intenzitását. A lineáris összefüggésnél a korrelációs együtthatóval számolhatjuk ki az összefüggés intenzitását, míg a nem lineáris összefüggésnél a korrelációs mutatót használjuk.

Kódolás

Folyamat, amely során minden kérdéshez és a hozzá definiált kategóriához egy kód kerül hozzárendelésre(leggyakrabban szám). Ez megkönnyíti az adatok feldolgozását számítógépes technológiák igénybevételével. A zárt kérdésekhez előre hozzárendelheti a kódokat, a nyitott kérdéseknél pedig először fontos áttanulmányozni a válaszokat, majd a tartalomtól függően kell egymást nem átfedőkategóriákat készíteni, melyekhez később hozzárendelheti a kódokat.

Kvalitatív kutatás

Elsődleges kutatási módszer, ami a "Miért?" kérdésre próbál választ keresni, tehát a válaszadók belső folyamataira, indítékaira és tudatos vagy tudatalatti viselkedésére kíváncsi. A kvalitatív kutatás mély betekintést enged a vizsgált problémába, és az adatok kiértékeléséhez általában pszichológus jelenléte szükséges. Az eredmény általánosítása az egész halmazra általában lehetetlen vagy nagyon nehéz. A kvalitatív kutatás alapmódszerei közé tartozik a mély, személyes párbeszéd, vagy a csoportos párbeszéd.

Kvantilisek

Jelentős értékek, amelyek a halmaz növekedősorrendbe rendezett elemeit azonos méretű részekre oszt. Aszerint, hogy hány kvantilisre osztja az adott halmazt, beszélhetünk:

  • Mediánról, vagy 50% kvantilis: ami a halmazt két, azonos méretű részre osztja fel.
  • Kvartilisekről, vagy 25% kvantilisekről: Három érték (alsó kvartilis, medián, felső kvartilis), ami a halmazt négy egyenlő részre osztja.
  • Oktilokról, tehát 7 kvantilisról: hét érték, ami a halmazt nyolc egyenlő részre osztja.
  • Decilekről, tehát 9 kvantilisról: kilenc érték, ami a halmazt tíz egyenlő részre osztja.
  • Percentilekről, tehát 99 kvantilisról: kilencvenkilenc érték, ami a halmazt száz egyenlő részre osztja.

Kvantitatív kutatás

Elsődleges kutatási módszer, ami a "Mennyi?" kérdésre próbál választ keresni, és a statisztikai feldolgozáshoz elegendő és reprezentatív mintát szerezni. Ezért a válaszadókat általánosított kérdőívek segítségével szólítjuk meg, tehát minden válaszadó ugyanazokat a kérdéseket kapja. A kvantitatív kutatás alapmódszerei közé tartozik a kérdezéses kutatás, a megfigyelés és a kísérletezés.

Kérdés

Megfogalmazás, ami magyarázatot igényel (további információk), és kategorizálható mint:

  • Lehetséges válaszok:
    • Nyitott kérdések - a válaszadóknak nincs felkínálva semmilyen válasz, így szabadon fejezheti ki magát
    • Zárt kérdések - a kérdőívben előre megadott válaszlehetőségek közül választanak a kérdezettek.
    • Félig zárt kérdések - a nyitott és a zárt kérdés közötti kompromisszum. Az előre megadott válaszokon kívül a válaszoló más választ is adhat amit maga írhat be.
  • Célja:
    • Sedítő kérdések - a válaszadók megközelítésére használják. Elmagyarázzák a helyzetett és a szabályokat, amelyek alapján a válaszok be lesznek gyűjtve.
    • tartalmi vagy eredményi kérdések - a vizsgált probléma természetére vonatkoznak, amelyek a válaszadó nézeteit, hozzáállásait és indítékait derítik ki, amelyekből a felmérés eredménye lesz kikövetkeztetve. Ezek az információk segítenek a kérdező problémájának megoldásában.

Kutatási menetrend

Dokumentum, ami tartalmazza a tervezett felmérés összes adatát, mint például a vizsgált problémát, a felmérés célját, információk szükségletét és a felépítésüket, célcsoportot, a válaszadók kiválasztásának módját, a megszólításukat, adatgyűjtés technikáját és módszerét, valamint az időszakot, ami alatt a felmérés végbemegy, kiértékelődik és prezentálódik a kérdezőnek.

Középérték

A megfigyelt esemény általános értékének jellemzése, aminek a segítségével összehasonlíthatjuk az adott eseményt kettő vagy több halmaznál. Az adott tulajdonságok közé tartozik a módusz, médián vagy az átlag.

Kutatás problémája

Terület, amire a kutatás irányul, ami elősegíti a kérdező problémájának megoldását. A kutatás problémája nem azonos a kérdező problémájával, de abból indul ki.

L

Lineáris összefüggés

A számbeli változók közti kapcsolat, amely egyenesen arányos, tehát lehetséges grafikusan ábrázolni egy egyenessel.

M

Medián (50% kvantilis)

Az érték, a halmaz növekvő sorrendbe rendezett elemeit két azonos méretű részre osztja. Páratlan elemű halmaznál a medián az az érték, ami az adathalmaz közepén található. Amennyiben a halmaz páros számú elemet tartalmaz, általában a két középső érték számtani középértéke adja meg a mediánt.

Módusz

A halmazban leggyakrabban előforduló elem értéke. A móduszt meghatározhatjuk számbeli és szóbeli változóknál is.

Megfigyelés

Kvantitatív kutatás, amelyben nincs közvetlen kapcsolat a megfigyelt és a megfigyelő között, és amelyben a megfigyelő feljegyzi a megfigyelt reakcióit és viselkedését.

Megbízhatóság

Az adatok pontossága és megbízhatósága, ami azt jelenti, hogy a megismételt kutatás azonos eredményekkel járna.

Másodlagos adatok

Adatok, amelyek elsődlegesen más kutatási célokra lettek begyűjtve. A másodlagos adatok ellentétei az elsődleges adatok.

Marketing felmérés

Egyszeri aktivitás, aminek a célja a piacon lévő aktuális helyzetről információkat szerezni a kiválasztott kutatási módszerrel. Az adatfeldolgozáshoz egyszerű statisztikai módszereket használnak.

Másodlagos felmérés

A másodlagos felmérésnél, a felhasznált adatok már más felmérésnél be lettek gyűjtve. Az adott adatok aggregált formában (aggregált adatok) vagy nem aggregált formában (nem aggregált adatok) érhetőek el.

Másodfokú adatok osztályozása

Két kiválasztott érték és azok kombinációinak összehasonlítása, a köztük lévő összefüggések és különbségek meghatározása (például a nők elégedettség a termékkel, nők csalódása a termékben, férfiak elégedettség a termékkel, férfiak csalódottsága a termékben). További információért a folyamatról, lásd kategorizálás.

Magasabb fokú adatok osztályozása

Nagyobb mennyiségű érték és azok variációijainak kombinációjának összehasonlítása, a köztük lévő összefüggések és különbségek meghatározása (például különbségek a termékkel való elégedettség mértékében a középiskolát elvégzett férfiak között) További információért a folyamatról, lásd kategorizálás.

Mintavétel

Az elemek kiválasztásának módja az alaphalmazból. A mintavétel lehet véletlenszerű, ami elsősorban az alaphalmaz vizsgálatára szolgál, vagy célzott, ami a részleges vagy semmilyen általánosításra ad lehetőséget.

Minta

Egységek halmaza (egyén, háztartás, stb.) aminél felbukkanhatnak olyan jelek, amelyek fontosak a probléma megoldásához, és amelyek az alaphalmazból lettek kiválasztva mintavétellel.

Mély, személyes párbeszéd (interjú):

A kérdezés technikája kvalitatív kutatásnál, aminél a kérdező személyesen beszél mindig csak egy válaszadóval, és megpróbál rájönni arra, hogy mi jár a válaszadó fejében. A párbeszéd leghosszabb ajánlott ideje 60 perc, a tovább tartó párbeszédeknél csökken a válaszadó figyelme. Ez a módszer időben és pénzügyileg is terhelő, viszont mély belátást enged a kutatott problémába.

Marketing kutatás

A piaccal való rendszeres megismerkedés, a piac résztvevőinek és a köztük lévő kapcsolatok megismerése a stratégiai és taktikai döntések meghozatalára. A marketing kutatásokat megkülönböztethetjük az alábbiak alapján:

  • A kutatás fő célja alapszintű (akadémiai, tudományos) vagy alkalmazott (kereskedelmi).
  • A kutatás terjedelme és a kutatott adat természete alapján lehet kvalitatív, vagy kvantitatív kutatás.
  • Az adatforrások alapján, amelyek lehetnek elsődlegesek vagy másodlagosak.
  • Az adott problémához való hozzáállás szerint:
    • Leíró - leírja a probléma aktuális állapotát.
    • Meghatározó - a keletkezett állapot okát kereső.
    • Előrejelző - a probléma jövőbeli alakulását próbálja felfedni.

N

Nem aggregált adatok

Feldolgozatlan adatok, tehát olyan adatok, amelyek abban a formában érhetőek el, ahogyan be lettek szerezve. A nem aggregált adatok ellentétei az aggregált adatok.

Nem lineáris összefüggés

Két számbeli változó közti kapcsolat, amelyek nem egyenesen arányosak, ezért grafikusan csak egy függvénnyel ábrázolhatóak, nem egy egyenessel.

O

Omnibusz

Olyan felmérés, amelyhez nagyobb mennyiségű rendelő csatlakozik, akik elosszák egymás között a kiadásokat. Minden rendelő megkapja a válaszokat az őáltala feltett kérdésekre.

Ö

Önszelekció

Nem reprezentatív technika a válaszadók kiválasztására, aminél a válaszadó eldöntheti, hogy szeretne e csatlakozni a felmérésbe vagy kutatásba.

Összefüggés

A kiválasztott változók közti kapcsolat, ahol az egyik változó változása befolyásolja a másik változót. A változók típusaitól függően, az összefüggésüket a korrelációs mutatóval és a korrelációs együtthatóval számolhatjuk ki a számbeli változóknál, és kontingencia együtthatóval a szóbeli változóknál.

P

Pivot diagram

A kontingenciatáblázat értékeinek grafikusmegjelenítése, ahol a grafikon egyik tengelyén a változó variációi a táblázat oszlopából, a másik tengelyén pedig a változó variációi a táblázat soraiból vannak feltüntetve. Az adatok táblázat celláiból a grafikon típusa szerint vannak megjelenítve, legyen szó pontokról (pontdiagram), vonalról (vonaldiagram) vagy oszlopokról (oszlopdiagram).

Panel

Egy reprezentatívan kiválasztott csoport, ami ismétlődően kérdezve van egy hasonló vagy azonos problémáról. Az információk begyűjtése olcsóbb és a segítségével követhetjük egy probléma fejlődését egy bizonyos időszakban.

Párbeszéd

A kvalitatív kutatás legelterjedtebb adatgyűjtési módszere, ahol a pszichológiában vagy szociológiában gyakorlott kérdező egy(mély individuális párbeszéd), vagy több válaszadóval (csoportos párbeszéd) folytat beszélgetést. A párbeszéd a kvantitatív kutatásnál is felhasználható, ahol az adatgyűjtésbe több olyan megkérdezett személy csatlakozik, akikre alacsonyabb követelmények vonatkoznak, mint a kvalitatív kutatásban résztvevőkre.

Piackutatás

Lásd Marketing kutatás

R

Relevancia

A tény, hogy a kutatás alatt összegyűjtött adatok fontosak a probléma megoldásánál.

Rugalmasság

Lásd változékonyság.

S

Szavazás

Szavazás alatt egy vagy több kérdést értünk, melyek egy bizonyos témakört érintenek, és magazinokban, weboldalakon vagy vásárláskor találhat meg. A szavazásokba általában olyan emberek csatlakoznak, akikben több szabadidejük van (pl. nyugdíjasok, diákok, anyasági szabadságon lévő nők), ún. önválasztó folyamat zajlik le, ezért a szerzett minta nem mindig reprezentatív. Ezáltal a szavazás megfelelő eszköz a kapcsolatfelvételre vagy kapcsolatok erősítésére egy bizonyos célcsoporttal, viszont nem szolgál megfelelő alapként stratégiai vagy taktikai döntéseknél.

Skálázás

Értékelő skála használata, aminek a segítségével a válaszadó lejegyezheti a véleményét, hozzáállását vagy viselkedését egy pozíció kiválasztásával egy előre meghatározott intervallumból. A jobb áttekinthetőség érdekében az értékelő skála gyakran számokkal, szavakkal vagy grafikával van kiegészítve.

T

Tartomány

Statisztikai állandó, aminek a segítségével a lemérhetjük a számbeli változók változékonyságát, vagy az megfigyelt változó diszperziós fokát a középérték körül.

Tulajdonságok

A halmaz elemeinek tulajdonságai, melyeket az alábbiak alapján értékelhetünk:

  • Hány elemből áll a halmaz:
    • közös tulajdonságok - az összes olyan elemnél közös, amelyek a vizsgált mintába tartoznak.
    • Változó tulajdonságok - a halmaz elemei különböző tulajdonságúak, mivel a kutatás tárgyát képezik.
  • Hogyan vannak kifejezve:
    • Szóbeli tulajdonságok - az információk szavakban vannak kifejezve, két (alternatív szóbeli tulajdonságok) vagy több (lehetséges szóbeli tulajdonságok) változót felvéve.
    • Számbeli tulajdonságok - a megszerzett információk számokkal vannak kifejezve, és vagy a szóbeli tulajdonságot szintjét (sorszám), vagy a mérés értékét (mérhető tulajdonság) jelzik.

Ü

Ügyfélelégedettség

Információk az vásárlók elégedettségévél kapcsolatban a termékekről vagy a szolgáltatásokról, amelyek nagyon fontosak az adott terméket vagy szolgáltatást kínáló cég számára. A kutatás irányulhat az azonnali elégedettség (azonnal a vásárlás, használat után) vagy a kumulatív elégedettség (hosszabb időintervallum, több vásárlás vagy hosszabb használat felmérésére után).

V

Változók

A felmérés véletlenszerű eleme (kor, nem, műveltség szintje, elégedettség, stb.), ami többféle értéket vehet fel.

Válasz

Kijelentés, ami a válaszadó nézetére, hozzáállására, motívumaira, ismereteire vagy tapasztalataira vonatkozik az adott kérdéshez.

Véletlenszerű kiválasztás

A válaszadók csoportja az alaphalmazból véletlenszerűen van kiválasztva. A kiválasztás valószínűsége a halmaz egy elemére lehet ugyanakkora, vagy különböző. A kiválasztást lehetséges:

  • visszajuttatással, ahol az elem a kiválasztás után visszajut az alaphalmazba, tehát újra kiválasztásra kerülhet.
  • visszajuttatás nélkül, ahol az elem a kiválasztás után nem kerül vissza az alaphalmazba, tehát nem kerülhet újra kiválasztásra.

Válaszadó

A személy, aki részt vesz a felmérésben, kutatásban, vagy a kérdőív kitöltésében.

Vizsgálat

Adatok beszerzése egyénektől, háztartásoktól vagy egyéb egységektől az alábbi módszerrel:

  • átfogó vizsgálat, ahol a halmaz összes eleme vizsgálat alá van vetve, ami pénzügyileg terhelő, néha lehetetlen
  • nem átfogó vizsgálat, ahol a csak halmaz bizonyos elemei vannak vizsgálat alá vetve, ami által a megszerzett eredmények csak a kiválasztott halmazra vonatkoznak, és az alaphalmaz szükségletei szerint általánosítani kell statisztikai módszerekkel.

Változékonyság

A változékonyság a megfigyelt változó tulajdonsága, ami lehetővé teszi, hogy különböző értékeket vegyen fel. Amennyiben az adott változó nem venne fel különböző értékeket, a kutatás feleslegessé válna. A számbeli változók változékonyságát például a szórásnégyzet határozza meg, ami arról számol be, hogy az adott értékek mennyire szóródnak szét a középérték körül. Szóbeli változóknál a változékonyság meghatározására használhatjuk a kvalitatív változók mutatóját.

Vágjon bele a kérdőívekbe most!

  • Kérdőív készítése Intuitív kérdőívszerkesztő, 100+ kérdőívminta
  • Gyűjtsön válaszokat Mobilkészülékekhez, a válaszok gyűjtése különböző csatornákon, a személyazonosság nyomon követése
  • Eredmények elemzése Gyors és érthető elemzés, jelentések egy kattintásra
  • Váltson Survio PRO-ra Felhasználókezelés, testreszabható dashboardok, integráció, API
  • GDPR
  • SSO
  • ISO 27001:2013