ÉNHATÉKONYSÁG

Kedves Résztvevő!

A Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Intézet végzős pszichológus hallgatója vagyok. Bagyinka Blanka vezetésével kutatást végzek , amelynek célja, hogy feltárjam az empátia kialakulását és a nevelés kapcsolatát. A felmérés 3 kérdőívet tartalmaz, a kitöltése kb. 15 perc . A kérdőívek kitöltése önkéntes és anonim. Az adatokat kizárólag tudományos kutatási célra használjuk. A kérdőívek kitöltése bármikor következmények nélkül megszakítható. A kérdőívet csak akkor lehetséges elküldeni, ha minden kérdésre válaszolt. Esetleges kérdéseikkel kereshetnek az alábbi elérhetőségemen: ekiss1305@gmail.com

Köszönöm szépen, hogy időt szakít a kitöltésére.

Biztosított

Survio

Kérdőív létrehozása

ÉNHATÉKONYSÁG

A kérdőív kitöltésével részt kíván venni a kutatásban?

Neme

Életkora

Lakhelye

Állítás: Mindig sikerül megoldanom a nehéz feladatokat, ha nagyon akarom.

Állítás: Ha valamilyen akadályba ütközöm, megtalálom a módját, hogy elérjem, amit szeretnék.

Állítás: Nem esik nehezemre, hogy kitartsak szándékaim mellett és elérjem céljaimat.

Állítás: Ötletességemnek köszönhetően tudom, miként kezeljem a váratlan helyzeteket.

Állítás: Biztos vagyok benne, hogy jól tudok boldogulni a váratlan helyzetekben.

Állítás: Megfelelő erőfeszítéssel majdnem minden problémára találok megoldást.

Állítás: Meg tudom őrizni nyugalmamat a nehézségekkel szemben, mert támaszkodni tudok megoldó képességemre.

Állítás: Ha szembesülök egy feladattal, általában több ötletem támad a megoldásra.

Állítás: Ha sarokba szorítanak, rendszerint kitalálom, mitévő legyek.

Állítás: Bármi történik, általában kezelni tudom a helyzeteket.

Elég gyakran álmodozok vagy fantáziálok olyan dolgokról, amelyek megtörténhetnek velem.

Gyakran gondolok aggodalommal és együttérzéssel azokra az emberekre, akiknek a sorsa kevésbé szerencsés, mint az enyém.

Olykor nehézséget okoz, hogy a dolgokat a másik személy nézőpontjából ítéljem meg.

Megesik, hogy nem nagyon szomorít el mások problémája.

Nagyon bele tudom élni magam egy regényhős érzéseibe.

Veszélyhelyzetben szorongás fog el, és igen kényelmetlenül érzem magam.

Általában tárgyilagos maradok, ha filmet vagy színdarabot nézek, nem élem magam teljesen a cselekménybe.

Vitás kérdésekbe megpróbálom minden egyes vitapartner nézőpontját figyelembe venni, mielőtt magam döntenék.

Ha azt látom, hogy valakit kihasználnak, többnyire felveszem a „védő” szerepét. ......

Olykor tehetetlennek érzem magam, ha erős érzelmekkel teli szituációba kerülök.

Olykor úgy próbálom megérteni a barátaimat, hogy elképzelem, milyenek lehetnek a dolgok az ő nézőpontjukból tekintve.

Ritkán fordul velem elő, hogy teljesen elmerülök egy jó könyvben vagy filmben.

Hajlamos vagyok nyugodt maradni, ha azt látom, hogy valakit megsértettek.

Mások balszerencséje nem szokott túlzottan igénybe venni.

Ha tudom, hogy valamiben igazam van, nem vesztegetem az időmet azzal, hogy mások érveit végig hallgassam.

Miután megnéztem egy színdarabot vagy filmet, úgy érzem magam, mintha én lettem volna az egyik szereplő.

Megriadok, ha érzelmileg feszült helyzetbe kerülök.

Olykor nem érzek túl nagy sajnálatot, ha azt látom, hogy igazságtalanul bánnak valakivel.

Vészhelyzetekben elég jól megállom a helyemet.

Többnyire érzékenyen érintenek azok az események, amelyeknek tanúja vagyok.

Azt hiszem, minden kérdésnek két oldala van, ezért megpróbálom mindkettőt megismerni.

Lágyszívű emberként jellemezhetném magam.

Ha egy jó filmet nézek, könnyen bele tudom képzelni magam a főhős helyébe.

Vészhelyzetekben elveszítem a fejem.

Ha valami idegesít, általában leállok egy percre, és megpróbálom magam a másik helyébe képzelni.

Ha egy érdekes novellát vagy regényt olvasok, elképzelem, hogy én mit éreznék, ha mindaz, amiről szó van, velem történne.

Nagyon kikészülök, ha azt látom, hogy valakinek szüksége volna segítségre, mert vészhelyzetbe került.

Mielőtt bárkit kritizálnék, megpróbálom elképzelni, hogy érezném magam az ő helyében.

Meleg, barátságos hangon beszélt velem.

Kevesebbet segített, mint amennyire szükségem lett volna.

Engedte, hogy azt tegyem, amihez kedvem volt.

Érzelmileg hideg volt hozzám.

Úgy éreztem, hogy megérti a problémáimat, gondjaimat.

Gyengéd volt velem.

Szerette, ha én döntöttem a dolgaimban.

Nem akarta, hogy felnőtté váljak.

Igyekezett mindenben irányítani.

Mindent tudni akart a magánügyeimről.

Szerette megbeszélni velem a dolgokat.

Gyakran mosolygott rám.

Úgy bánt velem, mintha egészen kisgyerek volnék.

Nem értette, hogy mit szeretnék vagy mire van szükségem.

Engedte, hogy döntsek a saját dolgaimban.

Éreztette, hogy terhére vagyok.

Meg tudott vigasztalni, ha valami bántott.

Nem sokat beszélgetett velem.

Igyekezett függő, önállótlan helyzetben tartani.

Úgy érezte, hogy nélküle nem tudnék gondoskodni magamról.

Annyira engedett szabadjára, amennyire akartam.

Annyit engedett eljárni otthonról, amennyit akartam.

Túlzottan óvott mindentől.

Nem dicsért meg.

Hagyta, hogy úgy öltözködjem, ahogy nekem tetszik.