Önértékelés 2019.Q1.- Rácz Márta

1. Végrehajói attitűddel áll a feladatihoz, nem kezdeményez. Kommunikációja nem transzparens. Döntéshozatalban elkerülő, alámenő magatartás jellemzi.

2. Többnyire végrehajtói attitűddel áll a feladatihoz, döntéshozatalt lehetőség szerint delegálja. Ad-hoc jelleggel ad iránymutatást csapatának, utánkövetésben fejlesztendő.

3. Részben végrehajtói, részben proaktív, kezdeményező a hozzáállása. Kommunikálja a célokat, iránymutatást ad, de ritkán van utánkövetés. Döntéseit kevésbé alapos felkészüléssel hozza meg.

4. Területe stratégiai prioritásait ismeri, képes tisztán kommunikálni az elvárásait, ezeket utánköveti. Részben proaktív. Döntéshelyzetekben többnyire bevonó, kevésbé iránymutató. Utánkövetési tevékenysége részben fejlesztendő.

5. A saját területének stratégiai prioritásait összehangolja a magasabb szintű szervezeti irányelvekkel; döntéshozáskor figyelembe veszi a belső és külső üzleti tényezőket; kezdeményezéseiben az erősségekre lehetőségekre épít. Innovatív, proaktív.

1. Nem ismeri, nem követi az üzleti mutatóit. Hiba, kudarc esetén hárító, felelősségét kerülő. Erőforrásaival nem megfelelően gazdálkodik.

2. Célkitűzésben felületes, üzleti mutatóit részben ismeri. Erőforrással ad-hoc módon gazdálkodik. Kevésbé hagyatkozik a tényekre, benyomások, érzelmek vezérlik nagyrészt. Feladatkiadása kevésbé transzparens. Nem vállal felelősséget kudarcaiért, hiáiért.

3. Többnyire tények mentén, reális célokat fogalmaz meg, ezeket képes összehangolni az üzleti célokkal. Fejlesztendő ezek menedzselése, kommunikációja kevésbé tények mentén alapul. Utánkövetésben gyenge. Kudarcért többnyire nem vállal felelősséget.

4. Megfelelő célokat jelöl ki; az üzleti teljesítmény méréséhez pénzügyi mutatókat használ, ezeket ismeri, és képviseli. Utánkövetési/ feladat menedzselési tevékenysége részben fejlesztendő. Kudarcaiért felelősséget vállal.

5. Kihívást jelentő célokat jelöl ki; az üzleti teljesítmény méréséhez pénzügyi mutatókat használ; reálisan becsüli meg a költségvetési, személyzeti és más erőforrásokkal összefüggő szükségleteket; elért eredményeinek észrevehető, pozitív és közvetlen kihatásuk van az üzleti teljesítményre. Esetleges kudarcaiért teljes felelősséget vállal.

1. Problémafókuszú szemléletmód jellemzi. Felelősségáthárító, konfliktus esetén elkerülő vagy támadó a fellépése. A változásoknak ellenáll passzív vagy agresszív módon.

2. Nem megfelelően, és lassan reagál probléma esetén. Felelősségét többnyire kerüli. Proaktivitás, innováció hiánya tapasztalható.

3. Probléma esetén segítséget, beavatkozást kér, ebben együttműködő. Önállósága, kezdeményező készsége fejlesztendő. Attitűdje inkább pozitívan hat csapatára. Ad-hoc ötletel, ezeket kevésbé követi nyomon.

4. Többnyire innovatív, proaktív szemléletmód jellemzi. Képes előremozdítóan állni problémás helyzetekhez. Iránymutatását, ötleteit részben menedzseli végig. Attitűdje pozitívan hat csapatára.

5. A problémákra innovatív megoldásokat keres; elősegíti a problémák és a folyamatok új megközelítését; a piaci érték létrehozása érdekében friss perspektívákat, áttörést jelentő ötleteket vet be; olyan környezetet teremt, amely ösztönzően hat az innovációra és a kockázatvállalásra.

1. Vezetettként komfortosabb, mint vezetőként. Kerüli a felelősségvállalást./ Nem képes együttműködni, Kizárólag saját vezetési iránymutatását tartja szem előtt.

2. Többnyire vezetettként működik jól a szervezetben, kevésbé vezetőként. Irányítói képességei fejlesztendőek. Feladatkiadásban, és azok utánkövetsében nem következetes.

3. Vezetettként és vezetőként is képes jól működni. Szüksége van szabályokra, keretekre, melyeket betart és betartat. Kevésbé önálló, döntéseit többnyire nem önmaga hozza meg.

4. Igényli a vezetést, de a problémamegoldás során önállóan cselekszik. Követi a csoport vagy a vezető által megszabott módot és irányt a feladatok elvégzésében. Többynire képes, és akar dönteni helyzetekben, ezek kommunikálásában, és utnkövetésében fejlesztendő.

5. Vezetés iránti igény és szabályozott keretek közötti önállóság. Igényli a vezetést, de a problémamegoldás során önállóan cselekszik. Követi a csoport vagy a vezető által megszabott módot és irányt a feladatok elvégzésében. Képes és akar dönteni a meghatározott kereteken belül. Konstruktív magatartását kitartóan képes fenntartani, ezt megfelelően kommunikálni.

1. Nem képes és nem akar önállóan dönteni feladatkörének megfelelő prioritású helyzetekben. Elkerülő, átruházó magatartás jellemzi.

2. Esetenként képes önállóan dönteni, jellemzően alacsonyabb prioritású feladatokban, helyzetekben. Döntéseit nem vállalja, nem megfelelően kommunikálja.

3. Többnyire képes és akar is dönteni. Döntéseit nem megfelelően készíti elő, a rendelkezésre álló időt/ információkat nem megfelelően kezeli. Döntéseit többnyire nem megfelelően kommunikálja. Jellemzően lassan reagál.

4. Megfelelően bánik a rendelkezésére álló idővel, döntéshelyzeteit alapos előkészítés előzi meg. Képes és akar is felelősséget vállalni. Döntéseit részben megfelelően kommunikálja, bevonó képessége, érvelése, utánkövetése részben fejlesztendő.

5. Hatékony idő- és energiafelhasználás, valamint kockázatkezelés a döntések meghozatalában. a rendelkezésre álló információk alapján a megfelelő idő alatt hozza meg a döntést. mérlegeli a nem megfelelő informáltságból eredő kockázatokat a döntéshozatal kapcsán. Reális célokat tűz ki, mérlegeli a döntés eredményeinek kockázatát. Döntését megfelelően komunikálja, és utánköveti

1. Nem eredményes és nem hatásos a kommunikációja, romboló hatást gyakorol vele.

2. Elvétve van eredménye és pozitív hatása a mondandójának. Ad- hoc jelleggel partneri, többnyire agresszív vagy passzív.

3. Kommunikációs stílusa csapongó, részben hatásos, részben bevonó/ partneri, inkább fejlesztendő.

4. Többnyire bevonó, törekszik a partneri kommunikációra. Jellemzően van pozitív hatása másokra, minimálisan fejlesztendő.

5. Asszertívan, eredményesen és hatásosan kommunikál. Másokra képes megfelelő hatást gyakorolni, bevonni. Motiváló, egyenrangú a fellépése. Kommunikációjában a win-win helyzetre törekszik.

1. Nem kezeli a konfliktusokat, kimenekül belőle, passzív magatartást tanúsít, másra hárít, jellemzően hibáztat.

2. A konfliktus helyzetből nem menekül ki, de rosszul kezeli őket: túlzottan agresszív vagy elkerülő, akár személyeskedő hangnemet üt meg.

3. Részben jól kezeli a konfliktust, törekszik a kompromisszumra, de nem megfelelő módon. Keveset hallgat, érzelmi kontrollja fejlesztendő.

4. Többnyire konszenzust kereső, proaktív konfliktushelyzetben, meghallgatja a másik érveit. Részben fejlesztendő.

5. A konfliktusokat konstruktív módon oldja meg, és a csapat fejlődését és közös legjobb megoldását szolgálják. Tények mentén kommunikál, konszenzust ajánl. Képes különböző konfliktuskezelési stílusokat váltogatni, helyzetnek megfelelően.

1. Nem ad visszajelzést, vagy csak ha kérdezik.

2. Visszajelzése inkább romboló, mint építő. Személyes, érzelmi alapon jelez vissza, többnyire konkrétumok nélkül, ad- hoc.

3. Visszajelzése részben építő, pozitív, de nem tények mentén halad. Kevés a konkrétum, nem rendszeres.

4. Tények mentén, konkrétumok alapján ad visszajelzést, megállapodás nem mindig van a végén. Többnyire pozitív a hatása, többnyire tervezett.

5. Visszajelzése konkrétumok alapján, bevonó és partneri stílusban történik. Motivál, előremutató, megállapodást tartalmaz. Rendszeres, és tervezett.