.

Sajátos nevelési igényű tanulók pályaválasztási jellemzői

Kedves Kollégák!

Szakdolgozatom elkészítéséhez lenne szükségem a válaszokra.

Aki találkozott ezzel a problémával és van tapasztalata, a tanulók, a szülők, a nevelési tanácsadók, illetve a pályaválasztási tanácsadók közötti párbeszéd alakulásában, kérem, hogy segítsen a kérdőív kitöltésével!

Biztosított

1

Kérem válaszoljon a kérdésre!

férfi

nő

2

Vannak-e sajátos nevelési igényű tanulók az iskolájában?

igen

nem

3

Foglalkozik-e illetve foglalkozott-e ön sajátos nevelési igényű, tanulási, beilleszkedési nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő, testi vagy érzékszervi fogyatékossággal küzdő tanulóval? (csakis a megyei vagy országos szakértői bizottság szakvéleménye alapján speciális nevelésre, oktatásra jogosult és integrálható sajátos nevelési igényű tanulóról van szó)!

igen

nem

4

Rendelkezik-e ezen tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatban valamilyen speciális ismerettel?

igen

nem

5

Legmagasabb iskolai végzettsége.

tanítóképző főiskola

tanárképző főiskola

egyetem

6

Mennyi ideje van a pályán?

kevesebb mint 6 éve

6–10 év között

11–20 év között

20 év fölött

7

Az alábbiakban különböző állításokat fog olvasni. Kérem, döntse el, mennyire ért egyet vele, és ennek megfelelően pontozza az állításokat!

Kérem, jelöljön ki egy választ minden sorban!

12345

Fontosnak tartom, hogy az ép gyermekek sérült társaikkal együtt nevelkedjenek.

Szükségesnek tartom, hogy az integráló osztályok létszáma 20 fő alatt legyen.

Nem tanítanék szívesen integráló osztályban.

Nem ró aránytalan terhet a pedagógusra, ha osztályában van SNI-s tanuló.

Birtokában vagyok annyi és olyan pedagógiai tapasztalatnak, ismeretnek, hogy képes vagyok, az ilyen nehézségekkel rendelkező gyermekek nevelésére, oktatására.

Bármilyen sérüléssel rendelkező – a szakértői bizottság által – integrálhatónak ítélt tanulót szívesen tanítanék.

Nehezebb az ilyen családokkal együttműködni, mint a többiekkel.

A középiskolai továbbtanulási döntések egyik legfontosabb eleme a szülők aspirációja, vagyis az az iskolai végzettség, amit a szülők a gyermeküknek elérni szeretnének. Reálisan látja-e a szülő, a SNI-s gyermekének továbbtanulási korlátait?

Ha más tervei vannak, akár a szülőnek, akár a gyereknek, kudarcként élik-e meg, hogy arra a pályára nem alkalmas?

Mi motiválja a szülőket gyermekük pályaválasztásánál: A munka világában való minél jobb elhelyezkedés lehetősége?

Mi motiválja a szülőket gyermekük pályaválasztásánál: Az elért végzettség?

Az iskolatípus megválasztásánál, belátja-e a szülő, hogy gyermeke képességei korlátot jelentenek a továbbtanulásban?

A szülő befolyása a döntő a gyerek pályaválasztási döntésében?

A pedagógus befolyása a döntő a gyerek pályaválasztási döntésében?

Beavatkozzon-e a pedagógus, ha látja, hogy a szülő elvárásai nem egyeznek a gyerek képességei által elvárható lehetőségekkel?

A szülőt akadályozza-e, a nyilvánvalóan fájó probléma a reális döntésben?

Elfogadja-e a szülő, a gyermekének hátrányos helyzetből való indulását?

Ebben a helyzetben: Segíti a szülő a döntést?

Ebben a helyzetben: Hátráltatja a szülő a döntést?

A gyerek tudatában van-e a korlátainak?

A szülő tudatában van-e a gyermeke korlátainak?

Mi a pedagógus megfelelő hozzáállása: A valós helyzetet realizálja?

Mi a pedagógus megfelelő hozzáállása: Bátorítsa a szülőt-gyermeket a probléma ellenére?

Szükségesnek tartom, hogy szülő és pedagógus együttműködjön!

Szívesen részt vennék olyan továbbképzésen, ahol bővíthetném módszertani ismereteimet-e témában.

Mindenképpen szakember segítségét javaslom a pályaválasztás folyamatában!

Kérem, hogy írja le egyéb véleményét, megjegyzését:

Köszönöm az együttműködését!